AZ ÚJ HÍREK A LAP ALJÁN KERESENDŐK!
UFO-flotta Michigan felett - a hadsereg cáfolt - videó.
Július 10-én több helyi lakos is megdöbbentő jelenséget látott éjjel az égen: több fénypont tűnt fel, volt amelyik gyorsan mozgott. Az amerikai hadsereg szerint fáklyákat láttak az emberek.Pontosan egy hete többen is látni véltek azonosítatlan repülő tárgyakat Michigan állam északi részén, egyesek UFO flottát emlegetnek. Az amerikai hadsereg tisztviselője azt állította, hogy a fáklyák fényeit látták, amelyeket gyakorlatozás közben használnak. A helyi TV is foglalkozott az esettel, és egy felvételt is bemutattak a híradójukban.
Eltelt két év és nem látni semmi változást.
A Szaturnusz gyűrűi ragyognak a Cassini legújabb felvételein; a képek elkészítését az tette lehetővé, hogy az űrszonda megváltoztatta a repülési szögét - jelentette be a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory (JPL)."Legutóbb két éve kapta lencsevégre a Cassini a Szaturnusz káprázatos gyűrűit" - hangsúlyozták közleményben a JPL tudósai, akik szerint a Cassini új pályájának köszönhetően az űrszonda részletesebb adatokat gyűjthet a gyűrűk stabilizálásában szerepet játszó úgynevezett terelőholdakról. Tervezik vizsgálni a gyűrűkben időközönként megjelenő fura, "propellerszerű" képződményeket is. Ezek a struktúrák akkor képződnek, amikor a terelőholdaknál kisebb, ám a gyűrűket alkotó részecskéknél nagyobb "átmeneti" objektumok tisztára "söprik" maguk körül a környezetet.
Most a varrótű-galaxisra figyel a Hubble.
Az "élére állított" galaxist figyelte meg a Hubble űrteleszkóp.Az NGC 4565 (Caldwell 38) egy százezer fényévnyi átmérőjű fényes spirálgalaxis, amely negyvenmillió fényévnyire, a Bereniké haja (Coma Berenices) csillagképben található. Mivel a Tejútrendszerhez képest merőlegesen helyezkedik el, így sokszor "Varrótű-galaxisnak" is nevezik - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.Az NGC 4565 ugyan harmadával nagyobb, de rendkívül hasonlatos a Tejútrendszerhez, amely ugyanilyen távolságból és szögből hasonlóan nézhet ki. Kutatása azért fontos, mert általa sokkal többet megtudhatnak a tudósok a Földnek is otthont adó csillagvárosról.
Új technológiát vizsgálnak a széntartalékok hasznosításáért.
A felszín alatti szénelgázosítás közép- és kelet-európai bevezetési lehetőségeinek vizsgálatába kezd a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara, együttműködésben az ausztrál tulajdonú Wildhorse Energy bányaipari vállalattal.A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkárságának pénteki közleménye szerint az új technológia műszaki megvalósíthatóságával, környezeti kockázataival és engedélyezési feltételeivel kapcsolatban gyűjtenek információkat.A felszín alatti szénelgázosítás a hagyományos bányászati technológiákkal nem, vagy hosszú távon is csak gazdaságtalanul kitermelhető szénkészletekben rejlő energia hatékony átalakítását célozza. A vizsgált eljárás bővítheti a közép- és kelet-európai, így a magyarországi energiapiac kínálatát. A technológia előrevetíti egy új, hazai kitermelésű energiaforrás elérésének lehetőségét.A közlemény kiemeli: a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet fontosnak tartja olyan innovatív eljárások hazai alkalmazásának bevezetését, amelyek lehetőséget teremtenek a ma még hozzá nem férhető hazai energiaforrások feltárására és hasznosítására.Korábbi hírek szerint évek alatt összesen 76 milliárd forintot költene el a mecseki szénkészletre alapuló beruházásokra az ausztrál Wildhorse Energy, mert a cég tanulmánya szerint komoly energiapotenciál van a térségben. vizsgálnak a széntartalékok hasznosításáért.
A fehér és barna után bézs zsírsejtet találtak.
Új típusú zsírsejteket találtak, a fehér és a barna zsírsejtek után "bézs" zsírsejteket azonosítottak - számoltak be róla a Harvard Egyetem kutatói a Cell című tudományos folyóiratban.Eddig a kalóriát elégető barna zsírsejteket vizsgálták, mostantól azonban csatlakozhatnak hozzájuk a bézs zsírsejtek is, melyek szintén hasznosak lehetnek az elhízás elleni küzdelemben. A fehér zsírral ellentétben, amely elsődlegesen energiatárolásra szakosodott, a barna zsírszövet energiát éget el a hőtermeléshez."Egy harmadik típusú zsírsejtet azonosítottunk. Van a fehér, a barna, és most itt van ez a harmadik típus, amely jelen van szinte valamennyi vagy valamennyi emberben" - közölte Bruce Spiegelman, a Harvard orvosi karának kutatója.Korábban azt feltételezték, hogy barna zsírsejtjei csak a csecsemőknek vannak, akiket ezek a sejtek segítenek abban, hogy melegen tartsák testüket. 2009-ben azonban kutatások igazolták, hogy a felnőtteknek is van valamennyi barna zsírsejtjük, melyek aktívan részt vesznek az anyagcserében.
Az arányukat 3-7,5 százalékra tették, a nagyobb arányok a nőknél fordulnak elő. Kiderült az is, hogy a barna zsír a pubertásig szaporodik, majd csökken.A mostani tanulmány szerzői korábban azt mutatták meg, hogy a felnőttekben lévő barna zsírsejtek nem azonosak a csecsemőknél megtalálható barna zsírsejtekkel. A babáknál a barna zsírsejt az izomból jön létre, míg felnőtteknél a barna zsírsejt valójában bézs, amely a fehér zsírsejtek "barnulásával" alakul ki.Mostani kutatásukban egerektől vett bézs zsírsejtek genetikai jellemzőit elemezték. Különösen kíváncsiak voltak arra, hogy mely gének aktívak ezekben a sejtekben.Az eredmények azt mutatták, hogy a bézs zsírsejtek a gének működését tekintve is valahol a fehér és a barna zsírsejtek között foglalnak helyet.
Egy fehérjéből - az UCP1 jelűből - kevés termelődik bennük, hasonlóan a fehér zsírsejtekhez. Ez azért érdekes, mert ez a mitokondriumban, a sejtek energiatermelő struktúrájában meglapuló fehérje kulcsszereplője az energia hővé való átalakításának a sejteken belül.Ugyanakkor a barna zsírsejtekhez hasonlóan a bézs zsírsejtek is képesek voltak az UCP1-fehérje szintjét emelni. A kutatók azt is megállapították, hogy az irisin nevű hormon kapcsolhatja be az energiaégető folyamatot. Az irisinről érdemes tudni, hogy testmozgás közben bocsátja ki az izomszövet - írta a Live Science című ismeretterjesztő portál.
500 éve mosatlan fehérneműket találtak.
Melltartót már a tizenötödik században viseltek, erről tanúskodnak azok a középkori fehérneműleletek, amelyek egy osztrák kastély lezárt szobáiból kerültek elő.A kutatók Beatrix Nutz, az Innsbrucki Egyetem professzorának irányításával azokat a lezárt szobákat vizsgálták át, amelyeket a Lengberg-kastély déli szárnyában fedeztek fel 2008-ban. Bebizonyosodott, hogy a helyiségeket a 15. század vége felé zárták le, a nedvesség hiányának köszönhetően megőrződtek a helyiségekben hagyott szerves anyagok - olvasható a Medievalist.net hírportálon.